Az adat központi szerepet foglal el a mindennapjainkban, így a programozásban is. A programok - bármilyen nyelven készítik is azokat - adatokat olvasnak be, dolgoznak fel, értékelnek ki. A programok számára minden jelenség adatokra bontva értelmezhető. A minket körülvevő eseményelhez köthető kérdésekre (például ki?, mikor?, hol?, hogyan? … stb.) az adatok adnak választ, és ez alól még az ok-okozati összefüggéseket feltáró miért kérdés sem kivétel.

Amikor valaki programozni tanul, akkor az első legegyszerűbb programok esetében az adatok élettartama a program élettartamára korlátozódik. Az adatok futásidőben kerülnek bevitelre, kiértékelésre és a program vége egyet jelentett az adatok elvesztésével is. Ehhez képest nagy előrelépést jelent, ha az adatokat fájlok formájában tároljuk, így azok függetlenül léteznek az elkészített programjainktól, de az input, output műveletek révén mégis elérjük azokat.

Az adatok fájlokban történő tárolásának azonban megvannak a maga korlátai:
- nagy adatmennyiség nehezen kezelhető ilyen formában,
- lassú a hozzáférés sebessége,
- a jogosultságok nem vagy csak külső rendszerek révén szabályozhatóak,
- az adatok közötti kapcsolatok nem vagy csak nehezen leképezhetőek.
A fenti problémákra jelentenek megoldást az adatbázisok. Gyakorlatilag nincs olyan programozási terület, amely így vagy úgy ne kapcsolódna szorosan adatbázisokhoz. Gondoljunk csak egy egyszerű honlapra, amelyre a felhasználók bejelentkezhetnek; vagy a hatalmas online webáruházakra, mint például az Amazon; a mesterséges intelligencia programokra; közösségi hálózatok programjaira. Bárhová is nézünk adatokba botlunk, melyeket adatbázisban tárolunk.

Az adatbázisok nem csak tárolják az adatokat, hanem az adatbáziskezelő-rendszeren keresztül lehetőséget nyújtanak azok lekérdezésére, szerkesztésére. Az adatbázisokat sok szempont szerint lehet osztályozni. A legismerteebbek talán az úgynevezett relációs adatbázisok. Esetükben az adatokat kapcsolatok, un. relációk kötik össze. Vegyük egy webáruház példáját. Az egyes vevők adatai (név, lakcím, telefonszám stb.) egy táblázat egy-egy sorában (rekordban) találhatóak. Egy másik adattáblán helyezkednek el a termékek szintén soronként (név, típus, ár … stb.) A vásárlások egy harmadik adattáblát képeznek itt azonban már összekapcsolódnak a másik két adattábla megfelelő sorai is: melyik vevő, melyik árut vásárolta meg. Látjuk tehát, hogy az egyes adatok nem csak a soron belül vannak egymással kapcsolatban de eltérő adattáblák sorai között is kialakulhat logikai kapcsolat.

Adatbázis típusok:
A relációs (SQL) adatbázis az adatokat egy vagy több adattáblába rendezve tárolja, az adattábla oszlopokból és sorokból épül fel, minden egyes sort (rekordot) egy egyedi kulcs (primary key) azonosít.
Ebbe a típusba tartozik például a MySQL, Oracle, PostgreSQL, MariaDB … stb.
A nem relációs (noSQL) adatbázis egy nagyobb és sokszínű halmaz, minden olyan adatbázis típust ebbe a kategóriába sorolunk, amely nem az előbb említett módon valósítja meg az adattárolást, tárolhat dokumentumokat; csomópontokba rendezett, gráfszerűen tárolt adatokat; kulcs-érték párokat … stb.
Ebbe a típusba tartozik például: MongoDB, Oracle NoSQL, Amazon DynamoDB … stb.
Éredemes megnézni ezt a nem relációs adatbázisokat bemutató videót.

ÉRDEKESSÉGEK

Adatbázisok népszerűségi listája

Népszerű honlapok adatbázisai